Garancia egy kőkemény bunyóra: Békési Alex ’Axel’

A Salgó Fight SE (SFSE) sosem szűkölködött kemény öklű bunyósokban, de kevesen mondhatják el magukról hogy már szinte a kezdetek óta jelen vannak a klub történetében. Az SFSE 2012. éve muay thai magyar bajnok (71 KG) versenyzője mesél nekünk bunyóról a ringben, és azon kívül is.

-Alex, mikor kezdtél küzdősportokkal foglalkozni? Mi vitt el az első edzésre?

- Már gyerekként nagyon érdekeltek a küzdősportok! Abban az időben nem lehetett még ennyi lehetőség közül választani mint manapság... Eleinte csak Box és Karate volt a környékünkön. Ezekbe bele is kóstoltam, de egyiket sem éreztem igazán magaménak. Tovább keresgéltem, eközben pedig édesapámmal mindig eljártunk a közelben lévő küzdősport rendezvényekre. 2010-ben látogattunk el a Salgó Fight Night-ra (talán az SFSE első gálája) ahol is először láthattam testközelből full kontakt Muay Thai és K1 mérkőzéseket. A gála után azonnal tudtam, nekem ez kell! Én is ott akarok lenni a ringben! Így a következő edzésen már be is iratkoztam.

-'Kövi' (Kövesi Tibor – a Salgó Fight alapítója és vezető edzője) edzései azokban az években nem a finomságukról voltak híresek. Ez is hozzájárulhatott, hogy annyi kiváló versenyzőt adott az az időszak?

- Igen, elég kemény volt az az időszak. Emlékszem hogy az első edzésemről is úgy mentem haza, hogy este még az is fájt ha a paplant magamra húztam. De engem ez csak arra ösztönzött, hogy még keményebben edzek. Ezek a kíméletlen edzések nagyban hozzájárultak az akkori sikerekhez. Úgy gondolom nem véletlenül lett 2012-ben az év legeredményesebb csapata az országba a SFSE. A Muay Thai magyar bajnokságon 8 magyar bajnoki döntősből 6-an magyar bajnokok lettünk ha jól emlékszem!

-Ezekhez az eredményekhez te is sokat hozzátettél. Melyik az a mérkőzésed, amelyikre a legszívesebben emlékszel vissza? 

-Volt szerencsém Nardelotti Zolival bunyóznom még a 2010-es évek elején egy magyarországi gálán. (Nardelotti Zoltán, napjaink egyik legsikeresebb, nemzetközileg is elismert magyar Muay Thai versenyzője. Aki már többet között, Európa bajnoki címet, valamint több alkalommal világbajnoki dobogós helyezést ért el Muay Thai szabályrendszerben. – a szerző) Mindketten a pályafutásunk elején jártunk még, de már akkor is favoritként lépett ringbe bármerre járt. A három menetből kettőt az akkori beszámolók szerint döntetlenre sikerült ellene hoznom, és csak a harmadik menetre kerekedett egyértelműen felül. Még ha ez nem is győztes mérkőzés, egy ilyen klasszis ellen akkor ez egy csodával határos eredmény volt. Sok évig én voltam az egyetlen hazai ellenfele akit pontozással, és nem kiütéssel győzött le. Az Ő emberi nagyságát is mutatja, hogy már jóval több mint tíz éve volt a mérkőzés, mégis a mai napig megismer, bármilyen versenyen vagy rendezvényen találkozunk. 

-Ne hallgasd el azt sem, hogy több alkalommal is részt vettél a TEK gálán! 

-'Egyenruhásként' több alkalommal indulhattam a TEK gálán, nem is egy szabályrendszerben. (TEK gála: A belügyminisztérium küzdősport gálája/bajnoksága, ahol több szabályrendszerben is összemérthették tudásukat a rendvédelmi dolgozók. - a szerző) Egy ideig foglalkoztam Judoval is. Gi-Grappling szabályrendszerben egy alkalommal negyedik helyezést sikerült elérnem a gálán, de a következő években már inkább csak K1 szabályrendszerre koncentráltam. Egy ezüst és egy bronzérmes helyezésem is van, mindkettő -85 kg kategóriában. 

-Manapság már a jó fiúk táborát erősíted, egyenruhásként. Elárulod azért, hogy a suliból hányszor küldtek haza verekedésért?

-Párszor. (hangosan nevet) Nem voltam jó gyerek az biztos…inkább a csibészek táborát erősítettem. De szerencsém volt, és "nem vitt el az éjszaka".

- A sport segített végül teljesen jó útra térni?

-Részben. Nekem gyerekkori vágyam volt, hogy rendőr lehessek, ami sokak meglepetésére össze is jött. A sport is irányt mutatott természetesen. Kihívások elé állított, de ugyanakkor önuralomra is tanított. Például ha egy nálam gyengébb ellenféllel kerültem össze edzésen, meg kellett tanulnom kontrollálni magam.

-Mit tanácsolsz azoknak, akik épp azon gondolkodnak milyen edzésre írassák be a gyermeküket?

-Mindenképpen a küzdősportot mondanám! Kitartóvá nevel, az élet minden területén. Megtanít arra hogy semmi sincs ingyen! Amit itt megszerzel, azt el nem veszi senki tőled. Nem feltétlenül kell hogy mindenkiből versenyző legyen persze…elég eljönni egy edzésre, aztán akiben fellobban a tűz, az úgyis itt marad.

-Az elmúlt időszakban aktívan részt veszel az utánpótlás nevelésében az SFSE-nél. Otthonos számodra ez a szerep?

-Otthonos! Lelkesítő látni hogy vannak manapság is olyan céltudatos fiatalok, akik hajlandóak is küzdeni azért, amit el akarnak érni! Ha 100-ból 2 ilyet találunk, már megérte ezzel foglalkoznunk. Októberben két alkalommal is ringbe lépnek a klub versenyzői, nagyon bízom a jó szereplésben.

-2020-ban, a Városgazda Kupán léptél utoljára ringbe. Akkor is a 85 kilósok versenyében hoztad el a győztesnek járó serleget. Mikor láthatunk végre újra a ringben?

-Tavaszra kitűztem magam elé egy célt. A WFC szervezet Európa bajnokságán veszek majd részt, a jelenlegi tervek szerint. A súlycsoport még nincs kőbe vésve, de a célt már kitűztem magam elé.

-Van még kinek bizonyítani?

-Hogyne lenne! Egyrészt a tanítványoknak. Úgy hiteles, ha azt amit az edzésen elmagyarázok, a gyakorlatba is át tudom ültetni. Aztán a fiam előtt is szeretnék példát állítani, bízva benne hogy ösztönző lehet számára is, hogy a ringben láthat. Nem utolsó sorban pedig, egy kicsit magam miatt is akarom ezt a versenyt.

Kitartást kívánunk neked, főleg ha a fiad is olyan 'eleven' lesz mint te voltál!

A.R.K.